Egészségügy

Javaslat a Fehér Könyvhöz

az egészségügy témakörben

Székely Tamás

Bár a magyar lakosság egészségi állapotának mutatói rosszabbak, mint az uniós átlag az ország abszolút és relatív értelemben is kevesebbet fordít az egészségügyre, mint az uniós átlag. Ugyanakkor a rendelkezésre álló szűkös források felhasználása nem optimális, és nem hozza azokat az eredményeket, melyek a ráfordítások alapján elvárható lenne. Jelentős különbségek vannak a hozzáférésben földrajzi anyagi és iskolázottsági szempontból, mely a rendszer diszfunkcionalitását tovább rontja. Jelen struktúra jelen finanszírozás mellett hosszú távon fenntarthatatlan.

1. A magyar lakosság egészségi állapota

A magyarok születéskor várható élettartama alacsonyabb, mint az EU 28-ak átlaga, férfiak esetében 5,6 nők esetében 3,9, összesen 4,8 évvel marad el az uniós átlagtól.

Nagy a különbség az egészségben eltöltött életévek számában is.

Regionálisan nagy különbségek vannak a születéskor várható élettartamban. A közép-magyarországi és észak-magyarországi születéskor várható élettartamban férfiaknál 3, nőknél 2 év különbség van a közép-magyarországi régió javára.

A születéskor várható élettartamot az iskolai végzettség jelentősen befolyásolja. Az alapfokú végzettséggel rendelkező férfiak várható élettartama 11,9, a nőké 5,6 évvel alacsonyabb, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké.

Az elkerülhető halálozások számában (ami az időben megkezdett és optimális ellátás esetén elkerülhető lenne) Magyarország az uniós országok közül a 27. (417/100 000 fő), csak Litvánia áll rosszabb helyen (418/100 000 fő), az uniós átlag 216/100 000 fő.

A leggyakoribb halálozási csoportokat okozó betegségek rizikófaktorai Magyarországon sokkal gyakoribbak, mint az Unióban.

2. Az egészségügyi rendszer finanszírozása:

Magyarországon az EU-átlagnál alacsonyabb az egy főre jutó GDP.

Ebből az alacsonyabb GDP-ből kisebb arányban fordítanak az egészségügyre, mint az uniós átlag. Ennek eredményeként az egy főre jutó egészségügyi kiadás az uniós átlag 53%-a.

Ugyanakkor a közfinanszírozás aránya az uniós átlagnál (18,2%) sokkal nagyobb 29,8%. Emiatt a lakosság 21,6 %-a (a régiók 17%-29% között szórnak) szenved el katasztrofális egészségügyi kiadásokat. (Katasztrofális egészségügyi kiadásról akkor beszélünk, ha az egészségügyi kiadások miatt a háztartás anyagi helyzete a szegénységi küszöb alá kerül. Nemzeti szegénységi küszöb a nemzeti fogyasztások kiadások mediánjának 60%-a).

3. Hozzáférés

Az ellátórendszer nagyságának, kapacitásának és a megfelelő beteg utaknak biztosítania kell(ene) hogy az ellátások minden területét a lakosság akadálytalanul igénybe tudja venni elfogadható (a betegség kimenetelét illetve az élet minőségét érdemben nem befolyásol időn belül.

A háziorvosi ellátáshoz való hozzáférés jó, ami azt jeleni, hogy lényegében a szükséglet felmerülésének napján a háziorvos elérhető. (Kivételt jelent ez alól azon háziorvosi körzetek száma, mely több mint 1 éven túl betöltetlen. Ezek száma emelkedő tendenciát mutat: 2018 végén ez 422 praxis, ami az átlagos praxisnagysággal számolva több mint 600 000 főt érint.)

Járóbeteg-ellátás: A járóbeteg-ellátásban az ellátások egy része beutaló nélkül, más része csak beutalóval vehető igénybe. Az igénybevételhez szükséges várakozási idő 3-50 nap, átlagosan 22,8 (Medical online 2019.04.09). Ez az esetek jelentős részében nem biztosítja azt az elvárást, hogy a betegségben ne következzen be súlyosbodás, illetve a beteg életminőségében ne álljon be rosszabbodás. A járóbeteg-ellátás földrajzi kapacitásának megoszlás egyenetlen, ennek megfelelően a várakozási idők földrajzi megoszlása is (a 10 000 lakosra jutó átlagos óraszám 307,7 óra, a két szélső érték Nyugat-Dunántúli régió 224,7 óra, Közép-Magyarországi régió 416,1 óra).

Fekvőbeteg-ellátás: Magyarországon a fekvőbeteg-ágyszámok meghaladják az uniós átlagot (Unió 4,7 ágy/100fő, Magyarország 7 ágy/1000 fő). Ugyanakkor az ellátás igénybevételénél a várakozási idők az esetek jelentős részében a betegség súlyosbodásához vezetnek. (Pl. a daganatos betegségek érdemi terápiájának megkezdése Magyarországon a betegek több mint 50%-nál több mint 21 nap, miközben az EU országai közül 14-ben a betegek 90%-nál a kezelést megkezdik 21 napon belül, illetve 9 országban az esetek 50-90%-között megkezdődik a kezelés 21 napon belül. Ez az érték jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy hazai ráktúlélési adatok rosszabbak az uniós átlagnál.)

A nagysebészeti beavatkozások (protézisműtétek) várakozási ideje átlagosan 53 nap, amely jelentős földrajzi szórást mutat. Csípőprotézis-műtét KM régió 31, DD 146 nap, térdprotézisműtét KM régió 56 nap, DD régió 266 nap.

4. Minőség és kimenetel

Az Euro Health Consumer Index (EHCI) az egészségügyi ellátás kimenetele és minősége szempontjából 9 indikátort vizsgál. A kilenc indikátor közül Magyarország 5-ben elégtelen, 3-ban közepes, és egyben jó minősítést kapott.

Az 5 legfontosabb indikátor a következő:

Az acut myocardiális infarctus 30 napon belüli halálozásának aránya. Az unió országai közül 9 országban az AMI-t követő halálozás kevesebb mint 6%. 14 országban 6-10% közötti érték, míg Magyarországon a legutolsó publikált érték 15%.

A stroke 30 napon belüli halálozásának aránya. Ebben a kategóriában Magyarország közepes minősítést kapott. Az uniós országok közül 10 országban a halálozás aránya 8%. Magyarországon a halálozás 10% körüli érték, 15 másik országhoz hasonlóan.

10000 élve születésre számított gyermekhalálozás. Ebben a kategóriában Magyarország szintén közepes minősítést kapott a 3,9 értékkel. 13 országban a gyermek halálozás értéke 3 alatti, illetve Magyarországhoz hasonló értékkel 14 ország rendelkezett.

Daganatos betegek túlélése. Ebben az indikátorban Magyarország elégtelen minősítést kapott a 60%-nál kisebb 5 éves túlélési arányra. Az uniós országok közül 4-ben 70% feletti az 5 éves túlélés aránya, 16 országban 60-70% közötti.

65 év alatt elveszített életévek 100000 lakosra vetítve. Ebben a mutatóban Magyarország elégtelen minősítést kapott a 6000 feletti értékkel. 17 ország szerepelt 4000 alatti értékkel, illetve 8 ország 4-6000 közötti értékkel.

5. Ellátórendszeren kívüli tényezők

A legfontosabb rizikófaktorok szempontjából Magyarország az uniós országok átlagánál rosszabb értékekkel rendelkezik.

A rendszeresen dohányzók aránya Magyarországon 30%-kal magasabb az uniós átlagnál.

Az egy főre jutó alkoholfogyasztás tiszta alkoholra átszámítva magasabb az uniós átlagnál, ugyanakkor jelentősen csökkent 2006 és 2016 között.

Az elhízottak aránya a lakosságban 21%, az elmúlt 15 évben növekedett, 30%-kal több, mint az uniós átlag.

6. Fenntarthatóság

A jelenlegi egészségügyi ellátórendszer hosszú távon változatlan formában fenntarthatatlan. Az egészségügyi intézmények jelentős része jelentős adóssággal küzd, a rendelkezésre álló humán erőforrás részben az elvándorlás (részben a szakmából, részben az országból) részben az elöregedés, részben a képzésből kikerülők számának stagnálása miatt folyamatosan csökken.

Az érvényes működési engedéllyel rendelkező orvosok száma alacsonyabb Magyarországon, mint az Európai Unióban.

A működési engedéllyel rendelkező orvosok száma fokozatosan csökken, a nyugdíj közelében lévő, illetve a nyugdíj korhatárt betöltött orvosok aránya 28%, néhány éven belül kezelhetetlenné válik az orvoshiány.

Az egészségügyi ellátásban a szakdolgozók száma alacsonyabb mint az uniós átlag.