BEVEZETŐ

 

Az Európai parlamenti választás kapcsán Európa szerte kiéleződött a vita azok között, akik a gondok közös megoldását keresik, és akik a maguk külön útját akarják járni. Magyarország ennek a konfliktusnak sokat emlegetett szereplője lett az Orbán-kormány Európától egyre távolodó politikája miatt. A rendszerváltozás után jó ideig hazánk Lengyelországgal együtt élharcosa és követendő példája volt az Európa fejlett térségéhez való gyors felzárkózásnak, a történelmi hátrányokat leküzdő modernizáció beteljesítésének. Az átalakulás azonban a reméltnél fájdalmasabbnak bizonyult. A nemzetközi pénzügyi válság különösen súlyosan érintette hazánkat. Sokan csalódtak magában a rendszerváltozásban, sőt a demokráciában és a piacgazdaságban is, mások új, kipróbálatlan megoldások felé fordultak.

A Fidesznek 2010-től rendkívüli politikai hatalom jutott, és azzal rendkívüli lehetőség is arra, hogy a válságon túljutva és európai pénzekkel megtámogatva élhetőbb és polgáribb társadalmat, szolidárisabb viszonyokat teremtsen. Az egymást követő Orbán-kormányok azonban olyan utat kezdtek követni, amely eltávolítja Magyarországot Európától, és amely meggyőződésünk szerint hosszabb távon kudarcra van ítélve. Nemcsak mi látjuk így, az Európai Unió, más nemzetközi szervezetek és számos EU-tagállam figyelmeztetett a nyugati rendszertől idegen lépésekre és azok veszélyeire, de mindhiába.

A közös demokratikus normáktól súlyosan eltérő politikája miatt az Európai Néppárt 2019. március 20-án hatalmas többséggel bizonytalan időre felfüggesztette a Fidesz tagságát. Lépésében bizonyosan közrejátszott az, hogy az Európai parlamenti választások kampányában döntenie kellett a Fidesztől várt mandátumok és a valódi európai értékek képviselete között. Hazánknak az az érdeke, hogy az Európai Parlamentben a nagy és befolyásos politikai családok – a polgári konzervatívok, a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok – mindegyikében legyenek olyan magyar pártok, amelyek hitelesen képviselik a magyar választók érdekeit. Orbán Viktor azonban kalandor akciókba fogott, hírhedt szélsőséges pártok és politikusok szövetségét keresve.

2019 az Európai Unióban kritikus év három fontos esemény egybeesése miatt: az Európai Parlament és az Európai Bizottság megújul és a következő öt évre kap mandátumot; eldőlnek a hosszú távú uniós költségvetés (2021-2027) stratégiai céljai és keretszámai; végül mindezzel párhuzamosan zajlanak a brit kilépésről szóló tárgyalások. Ezekből kirajzolódik az európai együttműködés középtávú kilátásainak képe. Történelmi évfordulók sora is figyelmeztet az ország és a nemzet sorsát befolyásoló nemzetközi folyamatok erejére: idén 15 éve léptünk be az EU-ba, 20 éves NATO-tagságunk, 30 éve történt a békés rendszerváltozás, 80 éve tört ki a második világháború és jövőre lesz 100 éve a trianoni békeszerződésnek.

 

Magyarország számára fontos kérdés, hogy az Európa jövőjét meghatározó döntési folyamatokban parlamenti és kormányzati képviselőink hol jutnak szóhoz és miként foglalnak állást. Ehhez a hazai kormányzást ért kritikákkal is szembe kell nézni, a sértődött és durva visszautasítás helyett arra figyelni, hogy mi az, ami megszívelendő, és hazánk javát szolgálja. Egy sor roppant fontos ügyben azonban a magyar társadalom hallgat, csendben tűr, talán azért, mert reményt vesztett vagy egyszerűen tájékozatlan.

 

Ebben a helyzetben a V21 arra vállalkozott, hogy a csoportunkban összegeződő sokféle kormányzati tapasztalatot hasznosítva megfogalmazzuk: hol tért el Magyarország az általa szabadon választott és a lakosság nagy többsége által ma is támogatott európai fejlődési pályától. Az ország állapotát tömören összegező „Látlelet” vitaanyag. Azzal a céllal adjuk közre, hogy a politikai pártok, szakszervezetek, különféle civil körök és szervezetek vitassák meg, egészítsék ki. Hisszük, hogy a széles körű együttgondolkodás hazánk valóságos közállapotairól hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország mielőbb visszatérjen a polgári fejlődés európai útjára, amit már 1990-ben szabadon választott. A viták tapasztalatával gazdagított és kibővített jelentést 2019 őszén hozzuk nyilvánosságra a magyar és a nemzetközi közvélemény számára.