A magyar külpolitikát ma a jogállam lebontását célzó putyini recept követése, az amerikai szélsőjobboldali populizmus kritikátlan átvétele, az orosz és a kínai birodalmi érdekek kiszolgálása jellemzi. Emiatt Orbán az elmúlt 15 évben egyre inkább elszigetelődött a saját szövetségi rendszerünkön belül. A kormány a külpolitikában is fordítva ül a lovon: harcot hirdet a szövetségeseink ellen, miközben a Nyugat kihívóival és ellenfeleivel barátkozik. Valódi célja nem a „szuverenitás védelme”, hanem a rendszerszintű korrupció fenntartása. Az Európai Uniót naponta becsmérli, a vezetőit kigúnyolja, de a tagság előnyeit igyekszik bezsebelni. Az Ukrajna elleni orosz háborúban a moszkvai önigazoló propagandát képviseli és terjeszti ahelyett, hogy a NATO-tagokkal együtt az áldozat mellé állna.

​

A diplomáciát Orbán az állami érdekek érvényesítése helyett a pártpolitika szintjére süllyesztette. Amióta a Fideszt kitessékelték a legnagyobb európai pártcsaládból, az Európai Néppártból, kizárólag szélsőjobb pártokkal és hírhedt diktátorokkal szövetkezik. Ez ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel mind az állami külpolitika, mind pedig szélesebb nemzetpolitika szintjén, és káros a más államokban élő magyar kisebbségek és a diaszpóra szempontjából is.

 

Magyarországnak kiegyensúlyozott és pragmatikus külpolitikát kell folytatnia, amivel helyreállítja az iránta megrendült bizalmat, hozzáfér a NATO- és az EU-tagság előnyeihez, köztük a felfüggesztett EU-alapokhoz, érdemben részt vesz a szövetség döntéshozatalában, a közös politikák és a további bővítések alakításában. A jó kormányzásnak a stabil és előnyös nemzetközi kapcsolatok érdekében az alábbi elveket célszerű figyelembe vennie:

 

1. EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EURÓPAI UNIÓVAL, AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOKHOZ ÉS PROGRAMOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

A jogállam visszaépítése és az uniós normák betartása kéz a kézben haladnak, egymást feltételezik. A korrupció elleni hatékony fellépés, csatlakozás az Európai Ügyészséghez, idehaza egy független korrupcióellenes ügyészségi szervezet létrehozása újból elérhetővé tehetik az uniós alapokat. Az EU-val kapcsolatos kormányzati kommunikációban az állandó konfliktuskeresés helyett konstruktív hangra kell váltani, ami megfelel a közvélemény nagy többsége által képviselt álláspontnak.

 

2. BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ERŐSÍTÉSE

Magyarország biztonságát a NATO katonai védő ernyője és az EU-szövetségesekkel való szoros együttműködés garantálja. Indokolt az erőnkhöz mérten aktív szerepet vállalni a NATO közös védelmi politikájában. Fontos érdekünk az ukrajnai háborús helyzet tartós rendezésének támogatása az ország szuverenitását, a jószomszédi kapcsolatokat és az ott élő magyar kisebbség érdekeit szem előtt tartva.

 

3. TARTÓS JÓ VISZONY A SZOMSZÉD ÁLLAMOKKAL

Magyarországnak jelenleg hét állam a szomszédja, minthogy az 1990 utáni politikai átalakulás nyomán a több mint ezer éve velünk élő nemzetek mindegyike önálló állami foglalatot kapott. Ez a helyzet egyrészt megkönnyíti a kétoldalú viszonyok sajátosságainak megfelelő kapcsolatok ápolását, másrészt új feladatokat ró a magyar diplomáciára. A szomszédainkkal olyan közös projektek megvalósítása a cél, amelyek a kormányváltozásokon túl is fennmaradnak és erősítik a kölcsönös közeledést, többek között az energiaellátás, a közlekedés, a környezetvédelem, a járványok és a migráció ellenőrzése, a turizmus, a kultúra stb. területén.

 

4. A MAGYAR KISEBBSÉGEK TÁMOGATÁSA

A szomszédos államokban élő magyar kisebbségek jogainak felkarolása alkotmányos kötelességünk. A külföldön élő magyarságot nem egyik vagy másik politikai párt itthoni szavazatainak gyarapítására kell használni, politikailag megosztani, a hazai és a kisebbségi magyarokat egymással szembe fordítani, hanem a szülőföldön való megmaradásuk feltételeinek folyamatos javításán kell munkálkodni. Ehhez elengedhetetlen az illető államok többségi nemzeteivel és politikai vezetésével való konstruktív együttműködés.

 

5. REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS

A szárazföldbe zárt Magyarország támaszkodhat a közép-kelet-európai régió különféle együttműködési csoportjainak közös akcióira. A Visegrádi négyek tagjaként az EU egyik fontos alakító tagjává válhatunk, aktív részvétellel az európai döntéshozatalban és a közös külpolitikában, ha a négy ország között erős a belső összetartás. A V4 Lengyelországon keresztül tágabb térségekhez, így a NATO megerősödött északkeleti pilléréhez, valamint a feléledő német-francia-lengyel „Weimari Háromszöghöz” is kapcsolódhat. Úgyszintén tágítja az ország akciórádiuszát a Három Tenger kezdeményezés, amely a Balti-, a Fekete- és az Adriai-tenger között 12 EU-tagállamot ölel fel.

 

6. ENERGIABIZTONSÁG

Magyarország számára a szárazföldi bezártsága miatt létfontosságú a biztonságos energiaellátás. A diverzifikált forrásokból származó, fenntartható energiabeszerzési és szállítási lehetőségek kialakításával érhető el, hogy az ország sem politikai vagy természeti kockázatoknak, sem Oroszország vagy más nagyhatalmak energiapolitikai játszmáinak ne legyen kiszolgáltatva.

 

7. GLOBÁLIS KAPCSOLATOK

Geopolitikai beágyazottságunk folytán az európai gazdasági kapcsolatoknak számunkra nincs alternatívája, kivált az árukereskedelem terén. Emellett kutatnunk kell az előnyös üzletek lehetőségét távolabbi keleti és a déli országokkal. Különösen fontosak a nagy gazdasági szereplők, de Magyarország nem lehet kiszolgáltatottja sem Kínának, sem Oroszországnak.