Ha sikerül az Orbán-rendszert leváltani, akkor – és csak akkor – Magyarország új fejlődési pályára állhat. A cél az ország globális versenyképessége, a demokrácia és a jogállam, a polgárok növekvő jóléte. Az egész nemzetet szolgáló és a közjóért dolgozó kormányokkal hazánk a 21. század közepére modern, demokratikus és gazdaságilag prosperáló európai ország lehet, amely maga mögött hagyja az elmúlt évtizedek politikai megosztottságát.

​

A megnyíló új szakasz a demokratikus intézmények megerősítésével és a politikai megosztottság feloldásával kezdődik. Az állampolgárok ismét bíznak az állami intézményekben és aktívan részt vesznek a demokratikus folyamatokban, mert:

• Magyarország új, széles társadalmi konszenzuson alapuló alkotmánnyal rendelkezik, amely biztosítja az államhatalmi ágak szétválasztását és egyensúlyát, a demokratikus intézmények függetlenségét, valamint a lakossági önkormányzás feltételeit;

• A jogállam szilárd alapokon nyugszik, az igazságszolgáltatás független és mentes minden politikai befolyástól;

• A választási rendszer arányos és tisztességes, lehetőséget nyitva a politikai sokszínűségnek és a valós társadalmi többség képviseletének;

• A kormányzás a szakmaiságra és az átláthatóságra épül, nincs helye a korrupciónak, a közbeszerzések átláthatóak, a közpénzeket az ország valódi fejlődésére fordítják;

• A közmédia független és kiegyensúlyozott, garantálva a szabad véleményformálást és a méltányos közéleti vitákat.

 

A gazdaság fejlesztését a magas hozzáadott érték, az innováció és a fenntartható növekedés vezérli. Az ország elkezdi gazdasági szerkezetének átalakítását, szakítva az igénytelen összeszereléssel és a korrupcióra épülő gazdasági modellel:

• Magyarország a régió egyik vezető innovációs központjává válik, amely olyan iparágakban erős, mint a mesterséges intelligencia, a zöld technológiák, az egészségipar és a robotika;

• Erős és versenyképes hazai kis- és középvállalkozói szektorral rendelkezik, amely a gazdasági stabilitás egyik alapja;

• Az adórendszer igazságos és versenyképes, kiegyensúlyozottan támogatja a vállalkozásokat és a munkavállalókat;

• Magyarország az EU egyik legfontosabb logisztikai központjává válik, amely stratégiai földrajzi elhelyezkedését kihasználva az európai áruszállítás egyik kulcsszereplője;

• A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fenntartható módon modernizálódik, az ország a bio élelmiszerek egyik fő exportőre lesz Európában;

• Az ország alacsony karbonkibocsátású gazdaságot működtet, jelentős mértékben a megújuló (nap-, szél-, biomassza- és geotermikus) energiára támaszkodva. A városok fenntartható módon működnek, intelligens és zöldenergia alapú közlekedési rendszerekkel és energiahatékony infrastruktúrával;

• Magyarország olyan fenntartható energiapolitikát folytat, amely garantálja a biztonságos és folyamatos energiaellátást anélkül, hogy az ország geopolitikai kiszolgáltatottságba kerülne;

• A magyar dolgozók az európai átlagot mindinkább megközelítő fizetéseket kapnak, a szülőföld a fiatalok számára nem elhagyandó hely, hanem vonzó élettér. A külföldre vándorolt szakemberek egy része visszajön, mert az itthoni munkakörnyezet és életminőség fokozatosan felzárkózik a nyugat-európai szinthez.

​​

Magyarország olyan ország lesz, ahol az embereknek nem kell aggódniuk a jövőjük miatt, mert az állam jól működő közszolgáltatásokat nyújt:

• Az oktatás közelít a világszínvonalhoz és képes alkalmazkodni a 21. század munkaerőpiaci kihívásaihoz;

• Az egészségügy korszerű és mindenki számára elérhető, így senki sem kényszerül magánellátásra;

• A társadalom nyitott és szolidáris, a társadalmi mobilitás megerősödik és a szegénység jelentősen csökken;

• Fenntartható lakhatási és a családtámogatási rendszer biztosítja a fiatal nemzedékek számára a stabil életkezdést.

• Az ország politikai stabilitása és demokratikus fejlődése alapozza meg, hogy megbízható és aktív tagja legyen az Európai Uniónak és a transzatlanti közösségnek, ezáltal a régió stabilizáló erejévé váljon;

• Szuverén és kiegyensúlyozott külpolitikát folytat, amely nem függ nagyhatalmak politikai befolyásától;

• A megújult Visegrádi négyek tagjaként Magyarország a régió és az EU politikáinak egyik fontos alakítója, amely aktívan részt vesz az európai döntéshozatalban és a közös külpolitikában;

• Stabil és megbízható tagja a NATO-nak, amely garantálja a nemzetbiztonságot és a védelmi képességek folyamatos fejlesztését;

• Az EU szoros stratégiai partnere, amely kihasználja transzatlanti kapcsolatait a gazdasági és technológiai fejlődés érdekében;

• Jó kapcsolatokat ápol a távolabbi keleti és déli gazdasági szereplőkkel, de nem kiszolgáltatottja sem Kínának, sem Oroszországnak.

​

Az Orbán-korszak lezárása után Magyarország a belátható jövőben modern, sikeres és büszke európai országgá válhat, amely polgárai számára biztosítja a jólétet. A népességfogyás megáll, és a gazdasági emigráció csökken. A nemzet polgárainak választásán múlik, hogy az ország 2026-ban képes-e kormányt váltani és újra elindulni a felemelkedés útján egy ígéretes jövő felé.