A jogállamiság nem elvont fogalom, hanem a tisztességes állami működés alapja. Ennek köszönhető, hogy a hatalmon lévők nem használhatják saját céljaikra sem a jogalkotást, sem az ország erőforrásait, és senki sem kerülhet a törvények fölé. Az Orbán-kormány azonban az elmúlt 15 évben tudatosan építette le a jogállamot, hogy akadálytalanul uralhassa az országot és a közpénzeket magánvagyonná alakíthassa. A választási rendszer folyamatos módosításával a hatalom elérte, hogy akkor is kormányon maradhasson, ha a társadalom többsége már nem támogatja. Az igazságszolgáltatás függetlenségének meggyengítésével gondoskodott róla, hogy a korrupciónak ne legyenek következményei. Az eredmény: a demokrácia kiüresedett és a rendeleti kormányzás állandóvá vált.

 

A jogállam visszaállítása átfogó reformokat igényel, amelyek garantálják a parlamenti demokrácia működését, a jogbiztonságot, a hatalmi ágak egyensúlyát, a választások tisztaságát, az igazságszolgáltatás függetlenségét, az önkormányzatok autonómiáját és a sajtószabadságot. Ahhoz, hogy Magyarország újra jogállami demokráciává váljon, ahol a hatalom nem korlátlan és a közpénzeket nem magánérdekek szolgálatába állítják, az alábbi intézkedések szükségesek.

 

1. RENDELETI KORMÁNYZÁS HELYETT A PARLAMENTI DEMOKRÁCIA MEGERŐSÍTÉSE

Fontos cél, hogy a törvényhozás újra a szakszerű jogalkotás, a demokratikus vita és az érdemi ellenőrzés színtere legyen. Ehhez vissza kell erősíteni az Országgyűlés szerepét és biztosítani a képviselők jogainak érvényesülését. Az ellenzéki képviselők számára is teret kell adni a törvényhozásban való érdemi részvételre és garantálni kell a parlamenti bizottságok szakmai függetlenségét. A parlamentáris demokrácia stabil működéséhez szükséges, hogy a különleges jogrend alkalmazása a valóban kivételes esetekre korlátozódjon és szigorú időkerethez kötődjön.

 

2. ÚJ ALKOTMÁNY SZÉLES TÁRSADALMI EGYEZTETÉSSEL

Egy hosszú távon stabil és kiszámítható alkotmányos rendszer alapja az alkotmány lehető legszélesebb körű társadalmi elfogadottsága és állandósága. Ezért fontos cél új alkotmány létrehozása, amely átfogó társadalmi párbeszédre épül, és amelyben civil szervezetek, szakmai csoportok és a politikai közösségek is részt vehetnek. Az alkotmánymódosítások szabályait úgy kell kialakítani, hogy azok valóban a közérdeket szolgálják, és ne a pillanatnyi politikai erőviszonyokat tükrözzék. Ennek érdekében szükséges a módosítási feltételek szigorítása és a társadalmi vita megerősítése.

 

3. ÁTLÁTHATÓBB ÉS IGAZSÁGOSABB VÁLASZTÁSI RENDSZER

A demokratikus választások alapfeltétele a tisztességes és egyenlő feltételekkel folyó verseny. Ehhez kell igazítani a választókerületi rendszer szabályait, amelyeket független szakértői testület javaslatai alapján érdemes újragondolni. A választási szabályokból ki kell vezetni azokat az elemeket, amelyek bármelyik szereplőnek aránytalan előnyt biztosítanak. Ugyanígy fontos a kampányfinanszírozás átláthatóságának erősítése, a levélszavazás rendszerének kiegyensúlyozása, valamint a közmédia pártatlan működése egy független testület felügyelete mellett.

 

4. FÜGGETLEN IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

A bíróságok függetlensége a demokratikus jogállam egyik alappillére. Ennek érdekében az igazságszolgáltatási rendszert oly módon kell átalakítani, hogy az a szakmaiságra és a bírói kar autonómiájára épüljön. A legfelsőbb bírósági szerv vezetőjének kiválasztása is szakmai szempontok alapján, a bírói közösség bevonásával történjék. A korrupcióval kapcsolatos ügyek kivizsgálását egy új, független szervezet végezhetné. A politikai befolyástól való mentesség érdekében a bírók védelmét erősíteni kell.

 

5. AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÖNÁLLÓSÁGÁNAK TÁMOGATÁSA

A helyi közösségek szerepe kiemelt fontosságú a demokratikus működés szempontjából. Ehhez az szükséges, hogy az önkormányzatok megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkezzenek és önállóan döntsenek a helyi közszolgáltatások működtetéséről. Az önkormányzati választások feltételei minden szereplő számára adjanak egyenlő esélyt. A döntéshozatalban kapjanak nagyobb szerepet a lakóhelyi közösségek és a választott városvezetők, akik ismerik a helyi viszonyokat és közvetlenül tudnak reagálni az ott élők igényeire.

 

6. PÁRTATLAN KÖZMÉDIA, A SAJTÓSZABADSÁG VÉDELME

A közmédia feladata az objektív tájékoztatás. Ehhez elengedhetetlen a politikai befolyástól mentes működés, amit egy független szakmai testület felügyelete biztosíthat. A közmédia finanszírozási rendszerét is át kell alakítani, hogy az transzparens és fenntartható legyen. Fontos, hogy az állami hirdetések elosztása átlátható piaci elvek szerint történjen, ezzel is elősegítve a médiapluralizmust. A sajtó független működésének garanciáit meg kell erősíteni, hogy a szabad véleményformálást sem politikai, sem gazdasági eszközökkel ne lehessen elnyomni.

 

7. RÉSZVÉTEL A JOGALKOTÁSBAN

Következetesen érvényesíteni kell, hogy az emberek, illetve a különböző szervezetek véleményt nyilváníthassanak a készülő jogszabályok tervezeteiről. Ezzel nemcsak kiszámíthatóbbá tesszük a jogalkotást, de számos konfliktus is megelőzhető. Lehetővé kell tenni egyfelől, hogy a tervezetek időben online megismerhetők legyenek és bárki hozzászólhasson, másfelől olyan fórumokra van szükség, ahol a szakszervezetek, munkáltatói és más érdekképviseletek, köztestületek, civil szervezetek konzultálhassanak, sőt megállapodhassanak a jogszabályt a kormány képviseletében előkészítő szervezettel.