Az egészségügyi ellátórendszer súlyos zavarokkal küzd, ami az uniós átlagnál rövidebb élettartamban, az egyenlőtlen hozzáférésben, a hosszú várakozási időben, a nem megfelelő minőségű szolgáltatásokban és környezetben, a hálapénz jelenlétében, valamint a szakember hiányban nyilvánul meg leginkább. 

​

Magyarország alaptörvénye rögzíti, hogy minden állampolgárnak joga van a testi és lelki egészséghez. Magyarország e jog érvényesülését „…………….az egészségügyi ellátás megszervezésével………………” segíti elő. E rendelkezés ellenére a magyar lakosság egészségi állapota lényegesen rosszabb, születéskor várható élettartama, a minőségi élettel eltöltött évek száma lényegesen kevesebb, mint az Európai Uniós átlag, vagy mint ami az ország gazdasági, kulturális fejlettsége alapján elvárható lenne. 

​

Milyen  egészségügyre  lenne  szüksége  az állampolgároknak?

​

Amiben a mindenkori kormányzat fontosnak tekinti a nemzeti egészségi állapotát

Amiben mindenki anyagi helyzetétől függetlenül a befizetett járulék fejében veheti igénybe a mindenki számára meghatározott és elérhető azonos szakmai tartalmú (minimális) egészségügyi szolgáltatást
 

Amiben minden állampolgár befizetéseivel hozzájárul az egészségügyi ellátás finanszírozásához
 

Amiben a hálapénzrendszer fokozatosan visszaszorul, majd megszűnik

Amiben legalább annyira fontos az egészséges életmódra nevelés és a betegségek megelőzése, mint a betegek ellátása

Amiben ésszerű várakozási időn belül (sürgősségi esetekben azonnal) egyéb esetekben a betegség rosszabbodása előtt megtörténik az orvosi vizsgálat

Amiben megfelelő számú és képzettségű egészségügyi dolgozók látják a betegeket a 

Amiben a betegek egyenrangú partnerei a gyógyítóknak és nem alárendelt kiszolgáltatott „munkatárgyak”

Amiben a gyógyítás körülményei megfelelnek a XXI. században elvárható körülményeknek.

Amiben az állampolgárok megismerhetik az egyes egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatás minőségét

​

Teendők:

1. Kötelezettség a hosszútávú  és Konszenzusos egészségpolitika megalkotására 

A hosszú távon érvényes, a politikai és civil résztvevők által közösen létrehozott legalább 3-4 cikluson átívelő egészségpolitika megalkotása és betartása, mely biztosítja  a fentebb felsoroltak létrejöttét/betartását

2. A magyar lakosság születéskor várható életkorának és a minőségben eltöltött életéveknek a növelése.

 

A leggyakoribb halálokoknak számító (daganatos és szív érrendszeri betegségek) betegségek rizikó tényezőinek (dohányzás, alkohol, elhízás, mozgászsegény életmód) egészségneveléssel, szűréssel illetve a fizetendő járulékmérték nagyságával történő  érdemi befolyásolása.

 

3. Az egészségügy forrásainak növelése és a közteherviselés szabályainak betartatása

Az egészségügy közkiadások GDP arányos részesedését fokozatosan növelni kell és a következő ciklus végére el kell érni az európai uniós átlagot úgy, hogy eközben a lakossági kiadások összege nem növekszik. Egészségügyi ellátás csak befizetett járulék fejében vehető igénybe. A munkaviszonnyal rendelkezők tényleges jövedelme után fizetik a járulékokat. A munkaviszonnyal nem rendelkező fiatalkorúak, (tanulók, első diplomát szerzők) illetve nyugdíjasok után a központi költségvetés a mindenkori természetbeni egészségügyi járulék mértéknek megfelelő összeget fizeti az E. Alapnak. A fenti kategóriákba nem tartozók fizetési kötelezettsége a minimálbér természetbeni ellátásokra jutó járulék mértéke után számolt összeg melynek befizetését a NAV ellenőrzi és szükség estén behajtja

 

4. A finanszírozási rendszer átalakítása.

Olyan finanszírozási rendszert kell kialakítani, mely a befejezett minőségi ellátást honorálja és nem az ellátott betegek számát. Finanszírozásnak tartalmaznia kell az amortizációt, tőkemegtérülést és a tényleges kiadásokat is ezzel biztosítható, az egészségügyi ellátórendszer hosszú távú működőképessége.

 

5. Az egészségügy dolgozóinak anyagi megbecsülése - életpályamodell kíalakítása

Biztosítani kell, hogy az egészségügyi dolgozók egy jogviszonyban heti 40 órás munkaviszonyban tudják megkeresni azt a jövedelmet, mely jelentősen meghaladja a nemzetgazdasági átlagjövedelmet Ennek érdekében egy egylépcsős béremelés szükséges,mellyel az egészségügyi dolgozók a teljes munkaidőre visszaszámolt (ügyelet és egyéb túlmunka illetve pótlékok nélküli) átlagbére eléri a nemzetgazdasági átlagot, ezt követően garantálni kell, hogy az egészségügyi ágazat dolgozóinak bére minimum öt éven át az átlagos bérnövekedést meghaladó módon növekedjen. A bérek rendezésén kívül egyéb kedvezményekkel is ki kell fejezni az ágazat munkájának elismerését. (letelepedési, utazási támogatás képzések/könyvek/előfizetések adóból elszámolhatósága, speciális adószabályok, egészségügyi bérlakás program stb.).

6. Az ésszerű időben történő beteg ellátás érdekében a  finanszírozási összeg megemelése célzottan a várólisták csökkentésére szolgáló összeggel, illetve  szigorú, átlátható szakmai és hozzáférési szabályok, protokollok megalkotása és betartatása biztosíthatja, hogy mindenki a szükséges időben ellátáshoz juthasson

7. Az emberi méltóság és a betegek jogainak figyelembe vétele az egészségügyi ellátás folyamatában

Nem szabad fenntartani az egészségügyben a jelenlegi paternalista orvos-beteg viszonyt. Biztosítani kell, hogy a beteg a betegségével kapcsolatban minden információ birtokában hozhasson felelősségteljes döntést. A betegek kiszolgáltatottságát meg kell szüntetni, személyiségi jogait, magánszférájának védelmét betegen is biztosítani kell. Erre az ágazat irányításától független szervezetet kell létrehozni, amely érdemi munkát képes és tud végezni. Az ellátás minőségének biztosítása céljából elengedhetetlen minden szolgáltató ellátási standardokra épülő kötelező akkreditációja. 

​

8. Ellenőrzés 

Minőségi egészségügy csak akkor működhet, ha érdemi szakmai és finanszírozói ellenőrzés működik. Ehhez viszont a totálisan centralizált funkciókat szét kell választani. Nem működhet minőségi egészségügy úgy, hogy az állam az egészségügyben egy személyben jogalkotó, intézmény tulajdonosi/fenntartói, finanszírozó és ellenőrző szerepeket.
 

9. A gyógyítás körülményeinek javítása

Hosszú távú intézmény fejlesztési koncepciót kell kialakítani. A koncepció tartalmazza az egyes intézmények felújításának sorrendjét, a felújítás alatt a kieső intézményi feladatok alternatív megoldását. A fejlesztéssel biztosítható, hogy az ellátórendszer intézményeik az ellátás körülményei (hotelszolgálat, egészségügyi technológia) a kor színvonalának megfelelő legyen.

10.  Az egészségügyi minőségi- és teljesítményindikátorok nyilvánossága

Az átlátható egészségügy és az intézmény választás alapja a minőségi és teljesítményadatok nyilvánossága. Ennek gyűjtése, értékelése, és a betegek által is értelmezhető formában történő nyilvánosságra hozatala szükséges, melynek intézményi háttér megteremtendő

​

A fenti intézkedésekkel egy mindenki számára elfogadhatóbb, minőségibb egészségügy hozható létre, mely a jelenleginél jobban biztosíthatja a WHO alkotmányában szereplő egészség definíciónak való megfelelést. (teljes testi, szellemi és szociális jólét állapotát)